Söjtör község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban, az Észak-Göcseji-dombság peremén, a Válicka völgyében húzódik 3615 hektáron.

Az 1500 lelkes község a Haza Bölcsének, Deák Ferencnek szülőhelyeként vált ismertté.

A söjtöriek szeretettel és tisztelettel ápolják Deák Ferenc emlékét, akinek nevét viseli a falu főutcája, szövetkezete, általános iskolája, gyógyszertára, a szőlőhegyen található kis erdei forrás.

A göcseji település domborzata a Zalai dombvidéknek megfelelően szemet gyönyörködtetően változatos, a völgyekben hosszan elnyúló üde zöld rétekkel, legelőkkel, a domboldalakon szőlővel, a jellemzően erdősült tájban.

Az Árpád-kortól lakott Söjtör a természetes módon kialakult, jellegzetes szalagfalu-szerkezettel bír, mely történelme során mellékutcákkal is bővült. A település neve először 1214-ben jelent meg. Jelentése valószínűleg a sajtár szóval kapcsolatos, mely egy olyan edény volt, amelyet ókori űrmértékként használtak, a név pedig a dombok által közrezárt terület alakjára utal, melyben Söjtör elhelyezkedik.

A falu első templomát Szent Adorján tiszteletére emelték a mai felső temető dombján, feltételezhetően a XI. század végén. A falu a kezdetektől fogva katolikus.

A 12. században jelent meg az első földbirtokos a településen, a Hahót-Buzád nemzetség legtávolabbi felmenőjeként. A Hoholt nemzetséghez tartozó thüringiai német lovagnak III. István magyar király (1162-1172) adományozta a földterületeket.

A 14 – 18. században több nemesi család lakta a települést: Hahót család, Mátay család, Patay család, Séllyey család, Sümeghy család, Hertelendy család, Széchyek, Hásságyiak, zalabéri Horváthok. A földműves birtokok virágoztatták fel a falu mezőgazdasági, szőlőművelési, vadászati kultúráját.

A Festetics család birtokolta a községben található főkastélyt, melynek híres tulajdonosai gróf Festetics Sándor (1805–1877), majd lánya, Festetics Mária grófnő (1839–1923), Erzsébet királyné kedvenc udvarhölgye voltak. A kastélynak utolsó tulajdonosa gróf Festetics Sándor (1876–1944), Mária grófnő unokaöccse volt.

A település híres szülöttei Deák Antal magyar államférfi (1789. április 15) és Deák Ferenc, az 1867-es kiegyezés előmozdítója, igazságügy-miniszter, a Haza Bölcse. A Deák család első tagja az 1760-as években vette át az ezerholdas földbirtokot a Hásságyiaktól. Az ő unokájaként születik meg a faluban 1803. október 17-én Deák Ferenc.

Az úrbéri rendezés és a jobbágyfelszabadítás eredményeként az 1850-es évektől Söjtör egy kimondottan tehetősnek mondható parasztfaluvá vált, ahol az önállóvá vált földműves réteg saját kezébe vehette sorsát. Kialakultak a kis- és középgazdák, akik a település további fejlődésében fontos szerepet játszottak. A település az 1920-30-as években éli virágkorát, éri el gazdasági teljesítményének csúcsát. A negyvenes évekre több mint 2500-an lakták, a sorban utána következő göcseji település lélekszáma jó harminc százalékkal marad alatta ennek.

Az 1945 utáni korszak a falu összetartó kisközösségeit szétveri, Söjtör identitása meggyengül, a szorgos paraszti gazdálkodás kereteivel együtt.

Söjtör ma óvodával, iskolával, házi orvossal és védőnővel, gyógyszertárral és egy impozáns kulturális közösségi szolgáltató térrel rendelkezik. A falu fölött magasodik a méltán híres szőlőhegy, romantikus pinceépületeivel, árnyas ligeteivel. Söjtör a Zalaszentgróti hegyközség tagja.