Söjtör Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2016-ban helyi rendeletet hozott díszpolgári cím alapításáról és adományozásáról. A rendelet értelmében díszpolgári kitüntető címet olyan személy érdemelhet ki, aki a település fejlesztéséért kiemelkedően dolgozott, elősegítette a község kulturális, gazdasági előrehaladását, kimagasló munkásságával közvetlenül hozzájárult Söjtör község tekintélyének emeléséhez áldozatkész és eredményes munkájával.
A díszpolgári címet a lakosság nevében a Képviselő-testület adományozza széleskörű társadalmi egyeztetést követően. Nagy öröm számunkra, hogy az első díszpolgári címre méltó személyek mögé a helyi civil szervezetek egy emberként sorakoztak fel teljes egyetértésben. A civilek kezdeményezését követően a Képviselő-testület szintén teljes konszenzusban döntött, amikor megválasztotta
Söjtör első díszpolgárává Sághegyi Gellért plébános urat és
posztumusz díszpolgárrá Lőrincz István korábbi iskolaigazgatót.
Sághegyi Gellért Zalaegerszegen született 1945 november .24-én. Anyai nagyanyja révén kötődött Söjtörhöz. Iskoláit a megyeszékhelyen végezte, az érettségi után bevonult sorkatonai szolgálatra. Ezt követően felvételt nyert a Szombathelyi Püspökség papnövendékei közé. Az első évfolyamot a Győri Püspöki Papnevelő Intézetben végezte. A második évtől a Budapesti Hittudományi Akadémia növendéke lett, melynek befejezése után 1973. június 24-én szentelte pappá az akkori szombathelyi püspök, dr. Fábián Árpád a zalaegerszegi ferences templomban. Fiatal papként, mint beosztott lelkész – káplán – szolgált Szentgotthárdon, Celldömölkön, a szombathelyi domonkos, majd szalézi templomban.
- augusztus 19-én került Söjtörre az akkor más súlyos beteg Dormán Kálmán söjtöri plébános utódjául. Plébános úr a lakhatatlan plébánia épületet renoválta, az életveszélyes állapotban lévő templomot kívül és belül felújította, és ami ennél is fontosabb, személyének köszönhetően a söjtöriek visszataláltak a templomba!
Azóta is minden igyekezetével azon van, hogy szolgálja a söjtörieket, dolgozik a templomunk és a söjtöriek lelke szépségéért!
A söjtöri iskola története során számos pedagógus és iskolaigazgató váltotta egymást, de mind közül kiemelkedik Lőrincz István, aki nem csak nevelőként és vezetőként volt emblematikus személyiség, hanem ő volt hajdanán a helyi sport és közösségi élet mozgatórugója is egyben.
- július 31-én a Zala megyei Kerkakutason született. Az általános iskola alsó tagozatát szülőfalujában végezte el, majd 5-8. osztályos tanulmányait, illetve a gimnáziumot Kaposváron folytatta. Testnevelés szakos általános iskolai tanár diplomát 1955-ben szerzett a Pécsi Állami Pedagógia Főiskolán. 1955. júl. 1-jével került Söjtörre gyakorló tanárként, testnevelést és biológiát tanított. 1956-ban nősült meg, két gyermek édesapja volt.
1957-ben járási testnevelés szakfelügyelő lett, de továbbra is Söjtörön tanított testnevelést. 1971-ben nevezték ki általános iskolai igazgatónak, ezt a funkciót 1982. április 3-án bekövetkezett haláláig töltötte be. 1974-től megyei szakfelügyelői feladatokat látott el.
Az iskolában tornaszobát alakított ki, fellendítette a sportéletet. Az iskolaépület előtti udvaron hozzákezdett a kézilabda pálya építéséhez, majd távolugró gödör és mászókák létesítéséhez. A munkálatokba bevonta a tanulókat és szüleiket is. A pálya 1965-ben lett korszerű salakos pálya. Felnőtt női és férfi kézilabda csapatot szervezett, szereplésükkel komoly hírnevet szereztek Söjtör községnek. Az iskola kézilabdacsapatát országos döntőbe juttatta. Az iskolaépület mögötti udvaron 1973-ban társadalmi munkában a szülők, a falu lakói, diákok és pedagógusok ifjúsági közösségi épületet építettek, ebben Lőrincz István is aktívan közreműködött.
Nagy szerepe volt abban, hogy az 1973/74-es tanévben a több mint 100 évig uralkodó osztálytermi oktatást felváltotta a szaktantermi rendszer. Kémia, biológia, matematika, nyelvi terem létesült, amelyeket elláttak a korszerű oktatáshoz szükséges felszerelésekkel, szemléltetési anyagokkal. Lőrincz István nevéhez fűződik az országjáró tanulmányi kirándulások megszervezése, elindítása, amit még ma is folytatnak az iskola nevelői.
1977-ben újabb pályaépítésbe kezdett. Nagymértékű földmunkával átalakította a hátsó kertet és helyére salakos (később aszfalt borítású) kézilabda-, focipálya került. A község lakói, zömében a szülők, tanulók, nevelők hatalmas munkatempóban, időt és fáradtságot nem kímélve Lőrincz István irányítása alatt dolgoztak azon, hogy 1981-re foci-, kézi-, kosár-, atlétika- és röplabdapályája, sportterme és játékudvara lehessen az iskolának. 1981-ben ifi futballcsapatot szervezett. A pályaépítési munkálatok további irányítását, szervezését, a lelátók építésének befejezését 1982-ben bekövetkezett korai halála miatt sajnos nem folytathatta. További terveinek, elkezdett, de be nem fejezett munkáinak megvalósítása kortársaira várt. Ők egyéniségének emlékét megőrizve tovább haladtak azon az úton, melyet ő elkezdett, vagy melyben tevékenyen részt vett.
A díszpolgári címet a díszoklevéllel és az emlékplakettel együtt a kitüntetettek az idei Deák megemlékezés során kapták meg. Az emlékplakettet Szabolcs Péter Munkácsy díjas szobrászművész készítette el. A díszpolgárok fényképpel ellátott életútját bemutató tablók az IKSZT épületében kerültek kiállításra.
Legyünk büszkék Díszpolgárainkra!