Deák ház története

Deák Ferenc Szülõházának története
[Zala] „szülõföldem, politikai életem bölcsõje, legszentebb visszaemlékezéseim színhelye”
/Deák Ferenc/

A helyiek által kastélynak nevezett épület a falu központjában, annak mintegy 4 km hosszú fõutcáján található – méltósággal õrzi a Deák-család emlékezetét.
A söjtöri Deák-kúriát egykor a megye kezdte építtetni katonai szállásháznak. Már álltak falai, amikor Deák Ferenc nagyapja, Deák Gábor 1768-ban megvásárolta és befejezte a félkész épületet: boltozatokat, tetõt, a belsõ vakolást, meszelést, az asztalos-, lakatos- és üveges munkákat, a cserépkályhákat már Õ készíttette.

Késõbb Deák Gábor idõsebbik fia, Ferenc vette birtokba a nemesi kúriává alakított épületet, Söjtört kapva osztályrészül. Tárnokról költözött a dombokkal ölelt, a Válicka által határolt településre az 1780-as évek elsõ felében. Deák Ferenc 1788-ban házasodott meg, s hozta ide az elõkelõ Gyõr megyei Sibrik család 17 esztendõs leányát, Erzsébetet. Bár erre írott forrás nem áll rendelkezésünkre, s a mûemléki feltárás sem adhatott választ a falfestések elkészültének pontos idejére, de valószínû, hogy már kettejük megrendelésére készültek a falak festett díszítései, esetleg az 1791-es tûzeset után, mikor a károkat az asszony örökségébõl tudták helyreállítani. Az egyik szoba figurális falfestésérõl Deák Ferenc gyámleánya, Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona is megemlékezik: „E háznak is meg volt a nagy szobája vagy terme, mely kisebb curiákban is feltalálható, s a söjtöri ház termének falait freskók fedték, a család állítása szerint, azok a hét vezért ábrázolták.” A délnyugati sarokszobában, ha töredékesen is, 2002-ben valóban vezérek portréi kerültek elõ. Ezek a Nádasdy Ferenc országbíró támogatásával 1664-ben Nürnbergben megjelent vaskos könyv ábráit felhasználva készültek. A Mausoleum versbe foglalt szövegekkel és metszeteken mutatja be a hun és magyar vezéreket, illetve királyokat.

Az északkeleti sarokszobában tájképi jelenetek tûntek elõ. A könnyed, a tavasz-nyár színeivel megfestett jelenetek, üde rózsás virágfüzérek bizonyossá teszik, hogy ez volt Sibrik Erzsébet szobája, a magánélet színtere, míg az elõzõ szobát a vendéglátás helyszíneként õrizhette meg az emlékezet. A két középsõ szobában egyszerûbb keretekbe foglalt girlandos falfestés nyomai maradtak fenn. A mennyezetek festése a ház 1975-ben végzett felújításakor tûnt el véglegesen, akkor bontották le a 19. században hozzátoldott fél sátortetos épületrészt is. Vörösmarty Ilona szerint itt, az épület mellett álló kiskastélyban született a család hetedik gyermekeként 1803. október 17-én Deák Ferenc. Élete tragédiával kezdõdött, édesanyja belehalt a szülésbe. Az árván maradt kisfiút tárnoki rokonai, majd testvérei nevelték. Iskoláit elvégezve jogot végzett vármegyei tisztviselõ, táblabíró, a reformországgyûlések kiválóan érvelõ neves szónoka, az 1848-as minisztérium igazságügy-minisztere, a passzív ellenállás vezéralakja, a kiegyezés létrehozója – a haza bölcseként, a haza atyjaként, a nagy öregúrként tisztelt államférfi.

1808 és 1854 között Kehidán lakott, ottani, valamint söjtöri és tófeji birtokainak gondos gazdája, szeretõ testvér és rokon. 1854-ben birtokait eladta, a fõvárosba költözött. Söjtör nõvére, Deák Klára és férje – az ifjúkori barát, a kiváló gazdálkodó és közéleti férfiú -, Oszterhueber József birtokába került, ezután náluk, a szomszédos Pusztaszentlászlón töltötte a nyarakat, nem hagyva ki a szüreteket sem.

Már életében, 1865-ben metszet jelent meg szülõházáról. Bejárata fölé a millennium alkalmából 1897-ben Zala vármegye közönsége által készíttetett emléktábla került. A helyiek által kastélynak nevezett szülõház az idõk során a falu közösségét szolgálta: volt posta, szolgálati lakás, orvosi rendelõ, klubhelyiség, múzeumi kiállítóhely. Felújítási munkálatai 1999-ben kezdõdtek, melyre a mûemlék épületek felújítására kiírt pályázatok adtak lehetõséget. Megújult a tetõ, majd 2002 tavaszán az Állami Mûemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ munkatársai csodálatos kulturális értéket fedeztek fel: elõkerültek a füstös-konyha maradványai, valamint az emeleti szobák falfestései. A megújult épület, s a benne helyet kapó kiállítások a korabeli köznemesi életmódot mutatják be a látogatók számára, a kastélyt övezõ park az ivókúttal vonzó pihenõhely lehet. A felújítási munkálatokat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatta.

A 2003. október 18-i megnyitó óta szerte az országból sokan látogatnak el hozzánk, hogy leróják tiszteletüket Deák Ferenc emléke elõtt. Születésének 200. évfordulója alkalmat teremtett arra, hogy az életútjának állomásait jelentõ településeket – Balatonfüred, Kehidakustány, Pusztaszentlászló, Zalaegerszeg, Zalatárnok és Söjtör – közelebb hozza egymáshoz.

A söjtöriek szeretettel ápolják Deák Ferenc emlékét, akinek nevét viseli többek között a falu fõutcája, szövetkezete, általános iskolája, gyógyszertára, a szõlõhegyen található kis erdei forrás. Községünk minden év októberében gazdag rendezvénysorozattal – ünnepi megemlékezés és koszorúzás a szülõháznál és az iskola udvarán felállított Deák szobornál, orgonahangverseny a templomban, történelmi vetélkedõ, tanulmányi- és sportversenyek általános iskolások számára, teljesítménytúrák – emlékezik Deák Ferencre. Az épített és tárgyi örökség megõrzése mellett fontosnak tartjuk Deák Ferenc szellemi hagyatékának ápolását is, aki „becsület és kötelesség” terén példát mutat mindannyiunk számára.
Szeretettel várunk minden kedves látogatót a „haza bölcsének” szülõfalujába!

„Két hatalmas érzést oltott szívedbe a természet: az igazságot és a szeretetet. Ha ezeket követed, érjen bármi sors, erkölcsileg süllyedni nem fogsz. Légy igazságos mindenki iránt, a magad hibáiról szigorúan, a mások fogyatkozásairól kímélõleg ítélj. A szeretet részvétét meg ne vond embertársaidtól soha… Vigyázz, hogy szíved és eszed indulatok rabja ne legyen… Kerüld a hiú elbizakodottságot… õrizkedjél a gúnynak és elmésségnek kétélû fegyverével érzékenyen sérteni másokat. Az érzékenyen sértettnek kebelében visszamarad a keserûség s hiúságod pillanatnyi diadalát másnak fájdalma s elveszett szeretete árán vásárolod meg… Kerüld az irigységet. Bosszankodni másnak szerencséjén s gyûlölni azokat, kiket elérni képes nem valál, oly mérges fekélye a szívnek, melytõl minden jó ember irtózik… Kerüld a könnyelmûséget, kerüld a hevességet s a munkátlan életet. Csak a munka fejti ki, csak az tartja fenn a testnek és léleknek erejét.”
/Deák Ferenc/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

2 + hét =

*