Cseh Veronika

Tárlatvezető

Cím: 8897 Söjtör, Deák Ferenc utca 154.
Telefon: +36-92-369-039
Telefon: +36-30-215-2761

    Nyitvatartás:
  • Hétfő: 9:00 - 17:00 óra
  • Kedd: 9:00 - 17:00 óra
  • Szerda: 9:00 - 17:00 óra
  • Csütörtök: 9:00 - 17:00 óra
  • Péntek: 9:00 - 17:00 óra
  • Szombat: telefonos bejelentkezés
  • Vasárnap: telefonos bejelentkezés

Deák ház története

 

szülőföldem, politikai életem bölcsője, legszentebb visszaemlékezéseim színhelye” – (Deák Ferenc)

A helyiek által kastélynak nevezett épület a falu központjában, annak mintegy 4 km hosszú főutcáján található – méltósággal őrzi a Deák-család emlékezetét.
A söjtöri Deák-kúriát egykor a megye kezdte építtetni katonai szállásháznak. Már álltak falai, amikor Deák Ferenc nagyapja, Deák Gábor 1768-ban megvásárolta és befejezte a félkész épületet: boltozatokat, tetőt, a belső vakolást, meszelést, az asztalos-, lakatos- és üveges munkákat, a cserépkályhákat már Ő készíttette.

Később Deák Gábor idősebbik fia, Ferenc vette birtokba a nemesi kúriává alakított épületet, Söjtört kapva osztályrészül. Tárnokról költözött a dombokkal ölelt, a Válicka által határolt településre az 1780-as évek első felében. Deák Ferenc 1788-ban házasodott meg, s hozta ide az előkelő Győr megyei Sibrik család 17 esztendős leányát, Erzsébetet. Bár erre írott forrás nem áll rendelkezésünkre, s a műemléki feltárás sem adhatott választ a falfestések elkészültének pontos idejére, de valószínű, hogy már kettejük megrendelésére készültek a falak festett díszítései, esetleg az 1791-es tűzeset után, mikor a károkat az asszony örökségéből tudták helyreállítani. Az egyik szoba figurális falfestéséről Deák Ferenc gyámleánya, Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona is megemlékezik: „E háznak is meg volt a nagy szobája vagy terme, mely kisebb curiákban is feltalálható, s a söjtöri ház termének falait freskók fedték, a család állítása szerint, azok a hét vezért ábrázolták.” A délnyugati sarokszobában, ha töredékesen is, 2002-ben valóban vezérek portréi kerültek elő. Ezek a Nádasdy Ferenc országbíró támogatásával 1664-ben Nürnbergben megjelent vaskos könyv ábráit felhasználva készültek. A Mausoleum versbe foglalt szövegekkel és metszeteken mutatja be a hun és magyar vezéreket, illetve királyokat.

 

Az északkeleti sarokszobában tájképi jelenetek tûntek elõ. A könnyed, a tavasz-nyár színeivel megfestett jelenetek, üde rózsás virágfüzérek bizonyossá teszik, hogy ez volt Sibrik Erzsébet szobája, a magánélet színtere, míg az elõzõ szobát a vendéglátás helyszíneként õrizhette meg az emlékezet. A két középsõ szobában egyszerûbb keretekbe foglalt girlandos falfestés nyomai maradtak fenn. A mennyezetek festése a ház 1975-ben végzett felújításakor tûnt el véglegesen, akkor bontották le a 19. században hozzátoldott fél sátortetos épületrészt is. Vörösmarty Ilona szerint itt, az épület mellett álló kiskastélyban született a család hetedik gyermekeként 1803. október 17-én Deák Ferenc. Élete tragédiával kezdõdött, édesanyja belehalt a szülésbe. Az árván maradt kisfiút tárnoki rokonai, majd testvérei nevelték. Iskoláit elvégezve jogot végzett vármegyei tisztviselõ, táblabíró, a reformországgyûlések kiválóan érvelõ neves szónoka, az 1848-as minisztérium igazságügy-minisztere, a passzív ellenállás vezéralakja, a kiegyezés létrehozója – a haza bölcseként, a haza atyjaként, a nagy öregúrként tisztelt államférfi.

1808 és 1854 között Kehidán lakott, ottani, valamint söjtöri és tófeji birtokainak gondos gazdája, szerető testvér és rokon. 1854-ben birtokait eladta, a fővárosba költözött. Söjtör nővére, Deák Klára és férje – az ifjúkori barát, a kiváló gazdálkodó és közéleti férfiú -, Oszterhueber József birtokába került, ezután náluk, a szomszédos Pusztaszentlászlón töltötte a nyarakat, nem hagyva ki a szüreteket sem.

Már életében, 1865-ben metszet jelent meg szülőházáról. Bejárata fölé a millennium alkalmából 1897-ben Zala vármegye közönsége által készíttetett emléktábla került. A helyiek által kastélynak nevezett szülőház az idők során a falu közösségét szolgálta: volt posta, szolgálati lakás, orvosi rendelő, klubhelyiség, múzeumi kiállítóhely. Felújítási munkálatai 1999-ben kezdődtek, melyre a műemlék épületek felújítására kiírt pályázatok adtak lehetőséget. Megújult a tető, majd 2002 tavaszán az Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ munkatársai csodálatos kulturális értéket fedeztek fel: előkerültek a füstös-konyha maradványai, valamint az emeleti szobák falfestései. A megújult épület, s a benne helyet kapó kiállítások a korabeli köznemesi életmódot mutatják be a látogatók számára, a kastélyt övező park az ivókúttal vonzó pihenőhely lehet. A felújítási munkálatokat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatta.

A 2003. október 18-i megnyitó óta szerte az országból sokan látogatnak el hozzánk, hogy leróják tiszteletüket Deák Ferenc emléke elõtt. Születésének 200. évfordulója alkalmat teremtett arra, hogy az életútjának állomásait jelentõ településeket – Balatonfüred, Kehidakustány, Pusztaszentlászló, Zalaegerszeg, Zalatárnok és Söjtör – közelebb hozza egymáshoz.

A söjtöriek szeretettel ápolják Deák Ferenc emlékét, akinek nevét viseli többek között a falu főutcája, szövetkezete, általános iskolája, gyógyszertára, a szőlőhegyen található kis erdei forrás. Községünk minden év októberében gazdag rendezvénysorozattal – ünnepi megemlékezés és koszorúzás a szülőháznál és az iskola udvarán felállított Deák szobornál, orgonahangverseny a templomban, történelmi vetélkedő, tanulmányi- és sportversenyek általános iskolások számára, teljesítménytúrák – emlékezik Deák Ferencre. Az épített és tárgyi örökség megőrzése mellett fontosnak tartjuk Deák Ferenc szellemi hagyatékának ápolását is, aki „becsület és kötelesség” terén példát mutat mindannyiunk számára.
Szeretettel várunk minden kedves látogatót a „haza bölcsének” szülőfalujába!

Két hatalmas érzést oltott szívedbe a természet: az igazságot és a szeretetet. Ha ezeket követed, érjen bármi sors, erkölcsileg süllyedni nem fogsz. Légy igazságos mindenki iránt, a magad hibáiról szigorúan, a mások fogyatkozásairól kímélőleg ítélj. A szeretet részvétét meg ne vond embertársaidtól soha… Vigyázz, hogy szíved és eszed indulatok rabja ne legyen… Kerüld a hiú elbizakodottságot… őrizkedjél a gúnynak és elmésségnek kétélű fegyverével érzékenyen sérteni másokat. Az érzékenyen sértettnek kebelében visszamarad a keserűség s hiúságod pillanatnyi diadalát másnak fájdalma s elveszett szeretete árán vásárolod meg… Kerüld az irigységet. Bosszankodni másnak szerencséjén s gyűlölni azokat, kiket elérni képes nem valál, oly mérges fekélye a szívnek, melytől minden jó ember irtózik… Kerüld a könnyelműséget, kerüld a hevességet s a munkátlan életet. Csak a munka fejti ki, csak az tartja fenn a testnek és léleknek erejét.” – (Deák Ferenc)

Deák Ferenc

Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.
politikus, országgyűlési követ, igazságügy-miniszter

1803. október 7-én született Söjtörön. Apja jómódú középbirtokos volt. Édesanyja Sibrik Erzsébet, a Győr megyei csécsényi (ma Rábacsécsény) Sibrik Antal – Győr megye alispánja – elsőszülött leánya. Kamaszkorában veszítette el szüleit, így csendes, zárkózott természetűvé vált. Iskolába Keszthelyen kezdett el járni, majd később a pápai Királyi Algimnázium növendéke lett (1812/13). Innen került a nagykanizsai piarista gimnáziumba, ahol 1817-ben végzett. Az év őszétől a Győri Királyi Tudományakadémia jogakadémiára járt. 15 éves volt, mikor gyámja, Hertelendy György ughi (Ukk) földbirtokos Győrbe vitte, és a Városház utcai Argay-házban (Magyar Ispita mellett) helyezte el kvártélyra. Nem maradt ott sokáig, mert átköltözött Józsa József táblabíró Megyeház utcai barokk palotájába (a Zichy-palotába), ahol 1821-ig tartó akadémista éveit töltötte. A bölcseleti kart 1819-ben végezte el, a jogit 1921-ben. Ezután Pestre került joggyakornoknak, és 1823 végén kapta meg ügyvédi oklevelét. 1824-tol 1832-ig Zala megye fizetés nélküli alügyésze és árvaválasztmányának jegyzője volt, és a törvényszéki üléseket járva megismerte a megyei jogi élet minden apróbb részletét. Szabadidejében sokat olvasott és tanulmányozta a magyar alkotmány- és jogtörténetet.Irodalomban Berzsenyi Dániel és Kisfaludy Sándor verseit kedvelte, de leginkább Vörösmarty költészetéhez vonzódott, akivel levelezett is, és aki 1827 májusában meg is látogatta Deákot. 1833-36 között – és később 1839/40-ben – ő képviselte Zalát a pozsonyi országgyűléseken, ahol az ellenzék egyik vezéreként a jobbágyság helyzetének javításátért és a szólás valamint a sajtó szabadságáért küzdött.Elvállalta a tiszti ügyész, árvaszéki jegyző és helyettes alispáni feladatot. Pozsonyban a liberális ellenzéket párttákovácsolta, és vezérszónokuk lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1939-ben választotta tagjai közé. 1845-ben a Védegylet tagja lett, de politikailag Kossuth és Széchenyi eszméi között állt. 1847/48-ban ismét követ lett, április 11. és szeptember 11. között pedig igazságügyi miniszter, Batthyány Lajos miniszterelnök jobb keze. 1851-ben Schmerling osztrák igazságügy-miniszter felszólította, hogy vegyen részt az igazságügyi reformok tárgyalásában, de nem vállalta el. 1855-ben az MTA elnökévé választották. 1860. december 29-én Ferenc József császár kihallgatásra kérette, hogy vele is megvitassa a kiadatás előtt álló februári pátenst, amivel azonban Deák nem értett egyet. Az 1861-es országgyűlés előtt részt vett az országbírói értekezleten, Pest belvárosi képviselője és egyben az ún. felirati párt vezére lett.Május 13-án megtartotta felirati beszédét és javaslatát, miszerint szerkesszenek feliratot a királyhoz a 48-as alkotmány visszaállítása miatt. Annak visszautasítása után, augusztus 8-án újat szerkesztett. 1865. április 15-én a Pesti Naplóban megjelent Húsvéti Cikke, amelyben a jövőbeni kiegyezést körvonalazta. Az 1865-ös országgyűlés meghozta pártja számára a győzelmet: (48-as törvények, a megyei autonómia visszaállítása, dualisztikus tervek) 1866-ban egy újabb császári meghallgatás alkalmával gróf Andrássy Gyulát ajánlotta miniszterelnöknek. 1867-ben Kossuth Deáknak címezve megírta a kiegyezés-ellenes ún. Kassandra levelet. 1867. június 8-án megkoronázták Ferenc Józsefet.Az új kormányban Deák Ferenc nem vállalt munkát, de az országgyűlés többségi pártját – amit róla neveztek el -, ő irányította. Jelentős szerepe volt az első évek liberális polgári törvényeinek létrehozásában.Később Deák betegsége miatt és a vezető réteg közömbösségét, haszonhajhászását,megalkuvását látva elkedvetlenedett, és a kiegyezést követően visszavonult a politikától, de haláláig neve tartotta össze különböző platformokból álló pártját. Még 3 évig élt, mert utána szívbetegsége -1876. január 29-én – elvitte. A nemzet halottjának tekintették, a végtiszteletadást az országgyűlés rendezte. A Kerepesi temető egyik mauzóleumában nyugszik.